Waters of Life

Biblical Studies in Multiple Languages

Search in "Ewe":
Home -- Ewe -- Romans - 067 (Love your Enemies and Opponents)

Previous Lesson -- Next Lesson

ROMATƆWO - Aƒetɔe Nyee Míaƒe Dzɔdzɔdzɔe
Apostolo Paulo ƒe Lɛta si wòŋlɔ na Romatɔwo ŋuti nusɔsrɔ̃wo
AKPA 3 - Mawu ƒe dzɔdzɔenyenye dzena le Kristotɔ xɔsetɔwo ƒe agbenɔnɔ me (Romatɔwo 12:1 - 15:13)

4. Aime tes ennemis et tes adversaires (Romatɔwo 12:17-21)


ROMATƆWO 12:17-21
17 Ne ame aɖe wɔ vɔ̃ ɖe ŋuwò la, mègaɖo eteƒe nɛ o. Mibu tame le nu si nyo hedze bubu le amewo katã ŋkume la ŋu, ne miawɔ eya ko. 18 Ne anyawɔ, eye wòaku ɖe miawo boŋ ŋu la, ekema minɔ kple amewo katã le tomefafa me. 19 Nɔvinyewo, migabia hlɔ̃ na mia ɖokui gbeɖe o; ke boŋ mina Mawu ŋutɔ nabiae. Elabe woŋlɔ ɖe mawunya me be Aƒetɔ la gblɔ be: “Nyee abia hlɔ̃a; nyee le eteƒe ɖo ge.” 20 Le esia teƒe la, mawunya gblɔ be: “Eya ta ne dɔ le wò futɔ wum la, na nui wòaɖu, ne tsikɔ le ewum la, na tsii wòano, elabe ne èwɔ esia la, àna ŋu nakpee ŋutɔŋutɔ.” 21 Mègana nuvɔ̃ɖi la naɖu dziwò o, ke tsɔ nu nyui la ɖu nuvɔ̃ɖi la dzi boŋ.

Yesu ɖu sedede si nye "ŋku ɖe ŋku teƒe, aɖu ɖe aɖu teƒe," dzi eye wòɖee ɖa keŋkeŋ (Mose II, 21:24; 3 Mose 24:19-20; Mateo 5:38-42), tsɔ eƒe se yeyea na mí be míalɔ̃ míaƒe futɔwo katã eye míakpe ɖe wo ŋu ahayra wo. Le esia wɔwɔ me la, egblẽ nubabla xoxoa ƒe sea ƒe nukpɔsusuwo dome eye wòkplɔ mí yi dziƒonuɖoanyi si le míaƒe xexe gbegblẽa titina la me.

Apostolo Paulo, si Gbɔgbɔ Kɔkɔe la fia mɔe la, dze agbagba be yeawɔ Yesu ƒe sewo dzi, yeanɔ agbe ɖe wo nu eye yeafia wo hameawo. Ne ame aɖe ble wò alo ƒo nu gbegblẽ tso ŋuwò alakpatɔe la, mègabia wò gomenɔamesiwo kple bubu to ŋutasẽnuwɔwɔ kple fuléle me o, ke boŋ tsɔ nya la de asi na wò Aƒetɔ, amesi dea se na amewo katã eye wòate ŋu ana ame dahewo woƒe dzedze. Miɖi ɖase le nyateƒea ŋu eye migagblɔ nya veamewo o. Ku kutri le ŋutifafa hehe vɛ me, ɖe eme le wò ŋutɔ wò ɣeyiɣi dzi kple wò gomenɔamesiwo nu, eye nàdo gbe ɖa be ŋutifafa naɖu dzi eye wòakpɔ ŋusẽ ɖe wò futɔwo dzi. Ekema lɔlɔ̃ ƒe Aƒetɔ la ate ŋu ana ame ɖesiaɖe si ƒe dzi sẽ eye wòvɔ̃ eye wòana woade bubu ŋuwò.

Wode se ɖe hlɔ̃biabia nu keŋkeŋ le Kristotɔnyenye me, elabena Mawu koe, amesi le dzɔdzɔe eye wòte ŋu sea nɔnɔmewo katã gɔme le eƒe kɔkɔenyenye me, eye wòdrɔ̃a ʋɔnu kple nunya kple dzɔdzɔenyenye (Mose V, 32:35).

Yesu xe mɔ na mí keŋkeŋ be míagadrɔ̃ ʋɔnu ame bubuwo o, elabena míaƒe sidzedze le woƒe seselelãmewo ŋu mede ŋgɔ o, eya ta egblɔe kɔte be: “Mègadrɔ̃ ʋɔnu o, ne menye nenema o la, woadrɔ̃ ʋɔnu wò hã, elabena ale si nèdrɔ̃a ʋɔnu ame bubuwoe la, woadrɔ̃ ʋɔnu wò, eye woatsɔ dzidzenu si nèzãna la, woadzidzee na wò. Nukatae nèléa ŋku ɖe aŋɔka si le nɔviwò ƒe ŋku me, gake mèdea dzesi atikplɔ si le wò ŋutɔ wò ŋku me o? gblɔ na nɔviwò be, ‘Na maɖe atikutsetse le wò ŋku me,’ evɔ wò alakpanuwɔla, ɖe ʋuƒoa le wò ŋutɔ wò ŋku me gbã, eye emegbe àkpɔe nyuie, ne ètsɔ nu kɔkɔe la na avuwo, eye mègatsɔ wò dzonuwo ƒu gbe ɖe hawo ŋkume o, bene woagatu afɔ wo o” (Mateo 7:1-6).

Nya "mía xɔla" ɖiɖi mí tso ɖokuidziɖuɖu kple dada ƒe kɔkɔƒe kɔkɔwo, si fia mí be ame aɖeke mede blibo o. Mí katã míede blibo o eye míeƒo mía ɖokui ɖe nuvɔ̃ me, eye míeƒua du bua fɔ nuvɔ̃wɔlawo esime míele adzɔge tso dzimetɔtrɔ gbɔ. Paulo ɖe nya si Yesu gblɔ ku ɖe futɔ ƒe lɔlɔ̃ si wɔa dɔ nyuie ŋu me esi wògblɔ be: Ne ga mele wò futɔ si wòatsɔ aƒle abolo kple nuɖuɖu o la, kpe ɖe eŋu eye mègagblẽe ɖi dɔ o. Ne tsinono mele pɔmpi si le eƒe aƒe me o hã la, esime tsinono sɔ gbɔ ɖe wò aƒe me la, de aŋetu aɖewo me nɛ eye nànae faa, ale be tsikɔ magawui o. Ènye hadɔwɔla le wò futɔ ƒe nuhiahiãwo me, abe alesi Salomo gblɔe ene be: "Ne dɔ le wò futɔ wum la, na aboloe wòaɖu; ne tsikɔ le ewum la, na tsie wòano. Elabena àƒo dzoka xɔxɔwo nu ƒu ɖe eƒe ta dzi, eye Yehowa aɖo eteƒe na wò." (Lododowo 25:21-22). Nunya sia menye xexemenunya yeye o, gake wogblɔe ƒe akpe etɔ̃ enye sia. Menye nunya alo nunya ƒe nyae o, ke boŋ dzi dadala, tagbɔsesẽtɔ siwo mebɔbɔna alo tsɔa kena alo biaa Aƒetɔ la ƒe tsɔtsɔke o la ƒe nyae.

Paulo tsɔ eƒe nyagbɔgblɔ wɔnuku la ƒo nya siawo katã nu ƒu kpuie be: "Migana vɔ̃ naɖu mi dzi o, ke boŋ mitsɔ nyui ɖu vɔ̃ dzi" (Romatɔwo 12:21). Apostoloa di be yeagblɔ na wò to kpukpui sia dzi be: "Mègana vɔ̃ nage ɖe wò dzi ƒe gogloƒe o; mègawɔ vɔ̃ le ɖokuiwò me o, ke boŋ ɖu vɔ̃ si le ŋuwò dzi to Kristo ƒe nyuiwɔwɔ kple eƒe lɔlɔ̃ gãtɔ me." Gɔmeɖose siae nye Nyanyui la ƒe nya ɣaɣla. Kristo ɖe xexeame ƒe nuvɔ̃ ɖa eye wòɖu edzi to eƒe lɔlɔ̃ kɔkɔe kple avuléku ku ɖe mía ta me. Kristoe nye aʋadziɖula kple aʋadziɖula, eye edi be yeawɔ wò ame si ɖua wò dzi ƒe vɔ̃ɖinyenye kple ŋutasẽnuwɔwɔ dzi, ale be gbɔgbɔmeŋusẽ nanɔ asiwò nàtsɔ ado dzi le ame bubuwo ƒe vɔ̃ɖinyenye me eye nàɖu edzi to wò gbedodoɖa kple dzigbɔɖi ƒe lɔlɔ̃ me.

GBEDODOƉA: Aƒetɔ Yesu, míede ta agu ɖe ŋkuwòme elabena Mawu ƒe lɔlɔ̃ si nèzu ŋutilãe nènye, eye esi mèzi wò lɔlɔ̃ dzi to ŋusẽ me o, eye mèbia wò gomenɔamesi to fuléle kple hlɔ̃biabia me o, ke boŋ ètsɔe ke wò futɔwo, hegblɔ be: "Fofo, tsɔe ke wo elabena womenya nusi wowɔna o" ale be wò Gbɔgbɔ nayɔ mí fũ, eye míetsɔa míaƒe futɔwo kea eye míekpena ɖe wo ŋu eye míeyra wo eye míedoa alɔ wo abe èwɔa esia.

NYABIASE:

  1. Aleke míawɔ atsɔ ake míaƒe futɔwo eye míaɖe asi le míaƒe fuléle kple hlɔ̃biabia ƒe tsikɔwuame ŋu?

www.Waters-of-Life.net

Page last modified on July 18, 2026, at 11:07 AM | powered by PmWiki (pmwiki-2.3.3)