Previous Lesson -- Next Lesson
4. Sikakpalawo ƒe Tɔtrɔ Kpata le Efeso (Dɔwɔwɔwo 19:23-41)
DƆWƆWƆWO 19:23-34
23 Ɣeyiɣi sia me lɔƒoe zi dziŋɔ aɖe tɔ le Efeso tso mɔ sinu Aƒetɔ la di be woanɔ agbe ɖo la ŋu. 24 Klosalonutula aɖe li si ŋkɔe nye Demetrio. Ŋutsu sia tsɔa klosalo tua nyɔnumawu si ŋkɔe nye Artemis la ƒe mawuxɔ ƒe nɔnɔme na amewo. Dɔ sia hea viɖe geɖe ŋutɔ vanɛ na eƒe aɖaŋudɔwɔlawo. 25 Eyɔ ame siawo kple dɔ sia ƒomevi wɔlawo katã ƒo ƒu, eye wògblɔ na wo be: “Mía tɔwo, miawo ŋutɔ mienya be dɔ sia wɔwɔ me míetona kpɔa kesinɔnu geɖe. 26 Nu si wɔm Paulo le la, miele esem hele ekpɔm ɖe. Ele gbɔgblɔm na amewo be mawu si wowɔ kple asi la, menye mawu wònye o. Egblɔ nya sia le Efeso kple Asia blibo la katã kpe ɖo vɔ kloe, eye wòdze agbagba trɔ ame geɖe ƒe susu woxɔ edzi se. 27 Eya ta edze ƒãa be míaƒe dɔ sia gbɔna gbegblẽ ge. Menye esia ɖeɖe ko o, ke boŋ amewo magabu nyɔnumawu Artemis bubutɔ la ƒe mawuxɔ la ɖe naneke me kura o. Gawu la, bubu gã, si wotsɔna na Artemis la hã aklo le eŋu keŋkeŋ; evɔ wònye eyae nye mawu, si amewo katã subɔna le Asia blibo la kple xexea me godoo hafi.” 28 Esi ameawo se nya sia la, wodo dɔmedzoe, eye wodo ɣli gblɔ be: “Efesotɔwo ƒe Artemis ye nye gã!” 29 Ale zi tɔ le dua me katã. Ameawo lé Gayo kple Aristarxo, Makedoniatɔ siwo nye Paulo ƒe mɔzɔhatiwo la. Wohe wo kple du yi dutakpeƒe la. 30Paulo di be yeage ɖe ameha la dome ayi ɖe dutakpeƒe la kpli wo, gake nusrɔ̃laawo meɖe mɔ nɛ o. 31 Asia-megã aɖewo, siwo nye Paulo xɔlɔ̃wo la hã ɖo ame ɖee kple kukuɖeɖe be megayi o. 32 Hoowɔwɔ xɔ takpeƒea katã. Ne ame si to afii, wòagblɔ nya ɖeka; ne bubu to afi mɛ, wòagblɔ bubu; elabe wo dometɔ geɖe menya nu si ta wova ƒo ƒu ɖo o. 33 Ameawo dometɔ aɖewo doe ɖa be Aleksandro, ame si Yudatɔwo tsɔ ɖo ŋgɔ la, neƒo nu. Aleksandro di be yeaƒo nu, aɖe ye ɖokui nu na wo ale wòwɔ asi na wo be woazi ɖoɖoe. 34 Ke esi ameha la kpɔe dze sii be Yudatɔ wònye la, wo katã wode asi ɣlidodo me, abe gaƒoƒo eve sɔŋ ene kple gbe ɖeka be: “Efesotɔwo ƒe Artemis lae nye gã!”
Paulo ɖoe be yeayi Yerusalem, gake ehe ɖe megbe eye wòtsi Asia. Aƒetɔ la di be yeafia nu sesẽ aɖee le avuwɔwɔ kple gbɔgbɔwo kple eƒe xɔse dodokpɔ me.
Mawunɔ Diana ƒe gbedoxɔ xɔŋkɔ aɖe nɔ Efeso, si wodo tso sɔti alafa ɖeka blaade siwo wotsɔ kpe xɔasi si nye kpe xɔasi si woyɔna be marble wɔe dzi va ɖo meta wuiade. Wotsɔ ati yibɔ sesẽwo wɔ Mawunɔ ƒe kpememea. Eye Paulo, le ƒe eve siwo wòtsɔ nɔ Efeso me la, efia emenɔlawo be alakpa woƒe mawuwo katã nye, eye be gbedoxɔawo le ƒuƒlu eye gɔmesese aɖeke mele wo ŋu o. Eyata Kristo dzixɔselawo gbe gomekpɔkpɔ le mawunɔ Diana ƒe kɔnuwɔwɔwo me, eye woʋuʋu ta le nublanuikpɔkpɔ ta ɖe amesiwo ɖo ŋu ɖe kpe kple sika legbawo ŋu.
Blemanuwo kple nɔnɔmetatawo dzralawo, kple sikatɔ siwo tu Diana ƒe gbedoxɔ gã la ƒe klosalo nɔnɔmetata suesuesuewo hedzra wo na mɔzɔlawo eye wokpɔ viɖe geɖe la de dzesi alesi wogblẽ kpe mawuwo dzixɔse sia ɖi enumake. Le Nil Bali kple India dukɔa me la, woke ɖe mawunɔ la ƒe klosalo ƒe nɔnɔmetata aɖewo siwo tsaɖilawo ƒle abe wo ɖokui takpɔkpɔ ƒe mɔnu ene ŋu egbea, eye wotsɔ wo yi woƒe dukɔwo me. Gake tso esime Paulo ɖe gbeƒãe be Kristo nye aƒetɔwo ƒe Aƒetɔ la, sikanuwɔla siawo ƒe agbemenuhiahiãwo dzi ɖe kpɔtɔ, elabena ame ɖesiaɖe si wogbugbɔ wɔ yeyee nya be nuŋɔŋlɔ kple asigɛwo kpakple nusianu si amewo zãna abe ametakpɔnu ene la nye ameflunya, alakpa kple amebeble si ŋu ŋusẽ mele o ko.
Ɣemaɣi la, sikatɔawo dometɔ ɖeka si hã nye amegã le gbedoxɔa me si ŋkɔe nye Demetrio ƒo eƒe zɔhɛwo katã nu ƒu be yeatsɔ aɖe afɔku si ƒo xlã wo me na wo eye be dɔwuame tɔ ŋku wo, elabena Paulo he woƒe kɔnyinyiwo kple wo fofowo ƒe xɔse me tɔwo va woƒe dukɔa kple Asia-dukɔwo me to gbɔgblɔ na wo be legbawo kple legbawo katã nye tofloko ko.
Demetrio, si nye sikatulawo ƒe amegã la se egɔme be menye gbedoxɔa ƒe kpɔɖeŋuwo koe nye dzodzro le Paulo me o, ke boŋ gbedoxɔ bliboa hãe de afɔkua du bliboa dzi, elabena eƒe mawusubɔsubɔŋusẽ dzi aɖe akpɔtɔ eye eƒe ganyawo agblẽ. Eyata wobu Paulo be enye Efeso ƒe fiadu ƒe futɔ gãtɔ kekeake.
Sikakpalawo do dziku vevie, eye woƒu du nɔ wɔwɔfiawo wɔm henɔ ɣli dom tsɔ do alɔ woƒe xɔse be: “Efesotɔwo ƒe Diana gã!” Eye esi ameha si do dziku la ke ɖe Paulo xɔlɔ̃ eveawo ŋu la, wokplɔ wo dzoe evɔ womewɔ nuvevi wo o elabena Aƒetɔ la ƒe asi kpɔ wo ta. Le zitɔtɔ sia me la, Paulo mevɔ̃ o; ke boŋ edi be yeado alɔ yeƒe dɔwɔhatiwo. Eyata exɔ ŋgɔ, ke hã, sukuvi siwo ƒo ƒu be yewoado gbe ɖa la xɔe hede se nɛ, esi wonya be viɖe aɖeke mele eme be woaƒo nu ahaɖi ɖase le nyasela siwo susumenuwo yɔ fũ kple tofloko tɔ ŋkume o ta. Emegbe edze sisi gɔme abe tɔsisi dziŋɔ aɖe ene to ablɔwo dzi. Le ƒutsotsoe si me zitɔtɔ le alea me la, amea bu eƒe amenyenye kple eƒe tamebubu hena ɣeyiɣi aɖe, eye wo katã woawɔ ɖeka le gbɔgbɔ ɖeka me si aʋã wo. Wozu luʋɔ ɖeka menye ɖe nyuiwɔwɔ ta o ke boŋ hena tsɔtsrɔ̃, vɔ̃ɖinyenye ƒe ɖekawɔwɔ le gbɔgbɔ si va wo dzi la nu.
Ðewohĩ Paulo dzinɔameƒotɔ la bu eŋu be yeage ɖe fefewɔƒe si amewo kpena le zi geɖe hena takpekpewo kple kplɔ̃ɖoƒewo, togbɔ be eƒe kpeɖeŋutɔwo ƒe nyaƒoɖeamenu nɔ eŋu hã. Ame akpe blaeve vɔ atɔ̃ ate ŋu anɔ ablɔ sia dzi. Kasia gbedoxɔa ƒe ŋgɔnɔla siwo le fiadu kple Asia Sue ƒe akpa mamlɛa ɖo gbedasi aɖe ɖe Paulo be eƒe anyinɔnɔ le fefewɔƒe si yɔ fũ kple ame siwo mekpɔ dzidzɔ o le eya ta la meɖe vi aɖeke o, ke boŋ egblẽ nu le eŋu. Wote tɔ ɖe edzi be Paulo nate ɖa le yewo ŋu, gake ame siwo nɔ fefewɔƒea nɔ ɣli dom eye Demetrio, amesi gbɔ alɔmeɖeɖe sia tso la bu, elabena dudzikpɔƒea meɖe mɔ ɖe wɔwɔfiaa ŋu o, eye Romatɔwo ƒe nutodziɖulawo kple dua ƒe ɖoɖo de se ɖe amehawo ƒe zitɔtɔ ɖesiaɖe nu. Le esia ta la, Demetrio nɔ vɔvɔ̃m na tohehe, eye nyasela siwo ƒe mo wɔ yaa la ʋuʋu kplɔla aɖeke manɔmee le fefewɔƒe gã la me.
Esi Yudatɔ siwo tsi tre ɖe Paulo ŋu la te Yudatɔ bubu, si anya nye Kristotɔ, tutu ɖe ŋgɔ be wòaʋli Paulo kple hamea ta. Dukɔmeviwo lé ɖekakpui sia si nye Alexander be enye vɔsa si dzi woda asi ɖo. Wokɔe ɖe nuƒolanɔƒea le wo dome, edze agbagba be yeaƒo nu ɖe sɔlemeha la teƒe, gake nyaselawo kpɔe enumake be menye Paulo koŋue nuƒolaa nye o, ke boŋ Yudatɔ bubue wònye. Esia gado dziku na wo ɖe edzi eye fuléle Yudatɔwo do dziku na wo eye wolé fu Alexander. Wodo ɣli gaƒoƒo eve blibo le woƒe nufiafia me, henɔ ɣli dom be: Efesotɔwo ƒe Diana lolo!
Egbea la, ame aɖeke menya mawunɔ Diana sia o. Demetrio sikatɔ la ƒe nya sɔ esi wògblɔ be yeƒe ŋkɔxɔxɔ nu ava yi le Nyanyuia kaka ta. Gake ɣemaɣi la, ame akpe ewo nɔ klalo be yewoatso Alexander kakɛkakɛe. Emegbe, sɔlemeha la kple Paul Gbedodont na ŋutsu sia si le nu xam kple eƒe zɔhɛ eveawo. Yehowa do eƒe asi ɖe eƒe ɖasefowo dzi be, ŋukpelawo ƒe asiwo magaka wo o. Le nyateƒe me la, womeka asi taɖa aɖeke ŋu le woƒe ta o negbe ɖe dutoƒo siwo nɔ nu wɔm abe lã wɔadã siwo wobla ɖe gbɔgbɔ vɔ̃ aɖe ŋu ene ƒe ɣlidodowo na ya la ʋuʋu.
GBEDODOƉA: Aƒetɔ Yesu Kristo, akpe na Wò ɖe Wò fiaɖuƒe ƒe gbɔgbɔmeʋakɔ si sesẽ wu Satana ƒe asrafowo ta. Viwòwo dometɔ aɖeke mege ɖe ameha si do dziku le Efeso la dome o. Fia mí be míaɖo ŋu ɖe ŋuwò, ale be míagavɔ̃ ame alo gbɔgbɔ aɖeke o, elabena èɖe mí hena Mawu be wòanye etɔ, to wò ʋu xɔasi la dzi. Amen.
NYABIASE:
- Nu ka tae sikatɔ, Demetrio, do dziku ɖe Paulo ŋu?