Previous Lesson -- Next Lesson
12. Paulo le Fia Agrippa II kple eƒe amewo ŋkume (Dɔwɔwɔwo 25:13 - 26:32)
DƆWƆWƆWO 25:23-27
23 Le ŋkeke evea gbe tututu la, Agripa kple Benis va do ɖe ʋɔnudrɔ̃ƒe la le bubu kple atsyɔ̃ɖoɖo gã me. Asrafowo kple dumegãwo hã nɔ wo ŋu. Esi woɖi anyi vɔ la, Festus na wokplɔ Paulo va wo ŋkumee. 24 Festus ƒo nu na ƒuƒoƒe la be, “Fia Agripa kple ame siwo katã ƒo ƒu ɖe afi sia, ame si le mia dome lae nye ame si Yudatɔ siwo le du sia me kple Yerusalem siaa la di be woatso kufia na. 25 Ke le nye nukpɔkpɔ nu la, mewɔ naneke si dze na ku o. Ke esi eya ŋutɔ bia be Kaisaro ŋutɔ nadrɔ̃ ʋɔnu ye ta la, wɔna aɖeke megale ŋunye wu be maɖoe ɖe Kaisaro gbɔ le Roma o. 26 Gake hã la, nyemenya nya ka tututu maŋlɔ ɖo ɖe Fiagã la abe nutsotso le eŋu ene o, elabena wometsɔ nya gobii aɖeke ɖe eŋu o. Eya ta mekplɔe vɛ na mi katã, vevietɔ wò Fia Agripa, be nàbia gbee, eye to esia me makpɔ nane aŋlɔ tso eŋu. 27 Elabena susu mele eme be woaɖo gamenɔla aɖe ɖe Kaisaro be wòadrɔ̃ ʋɔnue le esime wometɔ asi nutsotso aɖeke dzi tso eŋu o.”
Agrippa II sɔ na Paulo ɣeyiɣi didi aɖee nye sia si nye Kristotɔnyenye ƒe nu vevitɔ. Eyata, Festus dzra ɖo ɖe woƒe kpekpea ŋu. Eyata Yudatɔwo ƒe Fia mamlɛtɔ kple nɔvianyɔnu kple eƒe amehawo ge ɖe kpẽawo ƒe hadzidzi te kple ha siwo le Fiaɖuƒea ƒe Fiaɖuƒea ƒe Akpata me. Emegbe Festus va le atsyɔ̃ɖoɖo ɖesiaɖe me eye eƒe amegã sesẽawo kpe ɖe eŋu. Ebia tso Caesarea dugã la ƒe akpa vevitɔwo si, be woade kpekpe sia si wowɔ le se nu. eye mlɔeba ebia tso Paulo, si nye gamenɔla gbɔdzɔgbɔdzɔtɔ si be wòaɖe eɖokui afia le nukpɔkpɔ ɖedzesi sia ŋkume, le ƒe eve ƒe gaxɔmenɔnɔ madzɔmadzɔ megbe. Gake Kristo dzra ɖo na Paulo sia kple ame vevi siwo le dukɔa me, si ŋu apostolo alo nyanyuigblɔla bubu aɖeke mexɔ do ŋgɔ o.
Dudzikpɔla la dze nyadɔdrɔ̃ sia gɔme kple nuƒoƒo le Yudatɔwo ƒe biabia nu be eyae ɖe gbeƒã Paulo ƒe kufiatsotso tẽ. Tsɔ kpe ɖe eŋu la, egblɔ kpee be Sanhedrin si le Yerusalem la da asi ɖe biabia sia dzi to toɣliɖeɖe ƒe wɔwɔfia aɖe si wowɔ le Yerusalem ƒe ablɔwo dzi me. Gake Roma-nutomedziɖula la mekpɔ nane le ŋutilã gbãtɔ si Paulo dze na la me o. Esi wònɔ dzadzram ɖo be yeaɖoe ɖe Yerusalem be Yudatɔwo nadrɔ̃ nya evelia le woƒe biabiaa megbe la, Paulo xɔ mɔnukpɔkpɔa eye wògblɔ be yedi be yeava Caesar ŋkume. Eye Festus ƒe kuxia dze egɔme si menya alesi wòbu Paulo ƒe gaxɔmenɔnɔe ƒe eve o, eye mese susu siwo ta woda le Yudatɔwo ƒe se si dzi wotso Paulo dzi le la gɔme o, be ame aɖe si ŋkɔe nye Yesu si ku eye wòfɔ ɖe tsitre la. Gake medi be yeaŋlɔ nya sia na Kaisaro ale be wòagaɖu fewu le eŋu be yexɔe se be yexɔ gbugbɔgadzɔ kple gbɔgbɔwo dzi se o.
Nusi wɔ nuku enye be Festus le Pouré 26 me, eye do ŋgɔ na Sanhedrin la, meyɔ Kaisaro be fiagãe wònye o ke boŋ Aƒetɔ la abe alesi míexlẽe le Helagbe me nuŋlɔɖi gbãtɔa me ene. Nusi gblɔ na mí be le ɣemaɣi me la, míedze Caesar ƒe mawunyenye gɔme. Eye nusi he yometiti vɛ le Kristotɔ geɖewo, fukpekpe, vevesese kple ku megbe ŋutasesẽtɔe, elabena womewɔ subɔsubɔha na Kaisaro o, gake wolɔ̃ woƒe Aƒetɔ Yesu. Ame siwo xɔ fiagã la dzi se la yɔe be Aƒetɔ la kple gɔmesese blibo si le nya sia ŋu. Eyae nye fiagãwo ƒe gãtɔ kekeake, enye Mawu tɔ koŋ. To dzesideŋkɔ sia si Dziɖuɖumegã la tsɔ na Kaisaro be wòade ta agu nɛ me la, eva te ɖe kuxi gã la ŋu ɣesiaɣi, si nye, ame aɖeke medze be woayɔe be Aƒetɔ be Yesu o. Amekae nye wò Aƒetɔ? Amekae nènye? Amekae nèzãna?
GBEDODOƉA: Aƒetɔ Yesu Kristo, míeda akpe na wò eye míedo ŋutikɔkɔe na wò eye míebɔbɔ ɖe ŋgɔ na wò elabena mèku o ke boŋ èle agbe. Wòe nye ŋutikɔkɔe ƒe Aƒetɔ, èɖu ku, Satana kple nuvɔ̃ dzi. Ma mí ɖe wò fiaɖuƒea me eye nàkplɔ amesiwo dia wò mo la dometɔ geɖe vaa agbe mavɔ me. Amen.
DƆWƆWƆWO 26:1-15
1 Fia Agripa gblɔ na Paulo be, “Meɖe mɔ na wò be nàɖe ɖokuiwò nu mase.” Ale Paulo do asi ɖa, eye wòɖe eɖokui nu gblɔ be, 2“ Fia Agripa, enye dzidzɔ kple bubu gã aɖe nam be mekpɔ mɔnu sia be maƒo nu na wò le nu siwo katã Yudatɔwo tsɔ le nunye tsom la ŋuti, 3 elabena ènya nu tso Yudatɔwo ƒe sewo kple kɔnuwo ŋu tsitotsito. Azɔ meɖe kuku na wò be nàgbɔ dzi ɖi aɖo tom. 4 “Ele nyanya me na Yudatɔwo katã be wohem tso ɖevime abe Yudatɔ akuakua ene, le nye dedu Tarso kple Yerusalem me, eye menɔ agbe ɖe sewo kple kɔnuwo nu pɛpɛpɛ ƒe geɖewo. 5 Ne woato nyateƒe la, Yudatɔwo alɔ̃ ɖe edzi be menɔ agbe abe Farisitɔ adodoe ene, eye mewɔ ɖe Yudatɔwo ƒe sewo kple kɔnuwo dzi pɛpɛpɛ ɣe sia ɣi. 6 Ke nu bubu sãa tae wotsɔ nya ɖe ŋunye fifia, eyae nye be mele mɔ kpɔm be Mawu awɔ eƒe ŋugbe si wòdo na mía tɔgbuitɔgbuiwo la dzi. 7 Nu sia ke ko Israelviwo ƒe to wuieveawo katã hã le mɔ kpɔm na, hele kutri kum le subɔsubɔ wɔm zã kple keli gbe sia gbe ɖe eta. Gake Fia Agripa, le nye ya gome la, Yudatɔwo le nunye tsom be enye nu vɔ̃ mewɔ. 8 Ne Mawu fɔ ame kukuwo ɖe tsitre la, aleke wɔ miebu be enye nu si womate ŋu axɔ ase oa? 9 “Tsã la, mexɔe se be enye nye dɔdeasi be mawɔ funyafunya ƒomevi geɖewo ame siwo nye Yesu Nazaretitɔ la yomenɔlawo. 10 Le esia ta la, mexɔ ŋusẽ tso nunɔlagã gbɔ, eye melé xɔsetɔ geɖewo de gaxɔ me le Yerusalem. Gawu la, ne wotso kufia na wo dometɔ aɖe la, medaa asi ɖe nuwɔna sia dzi blibo. 11 Mewɔ funyafunya ƒomevi geɖewo Kristotɔ siawo le ƒuƒoƒewo katã be wogblɔ busunya. Melé fu ame siawo ale gbegbe be metia wo yome yia du bubuwo ke hã me. 12 “Esia dzi mele heyi Damasko, eye ŋusẽ kpakple mɔnana le asinye tso nunɔlagãwo gbɔ. 13 Esi míenɔ mɔa dzi yina anɔ abe ŋdɔ ga wuieve me lɔƒe ene la, fia Agripa, mekpɔ keklẽ gã aɖe tso dziƒo heklẽ ɖe nye kple ŋunyemewo dzi. 14 Mí katã míedze anyi. Enumake mese ame aɖe wònɔ nu ƒom nam le Hebrigbe me be, ‘Saulo, Saulo, nu ka ta nèle yonyeme tim ɖo? Afɔɖoɖo nutɔame dzi ɖe wòwɔa nu vevi ame.’ 15 “Mebia be, ‘Aƒetɔ, wò ame kae le nu ƒom?’ “Aƒetɔ la ɖo eŋu be, ‘Nyee nye Yesu, ame si yome tim nèle.
Paulo tsi tre ɖe eƒe amewo ƒe ame ŋkutawo kple dutanyigbadziɖuɖuwo ƒe ŋgɔnɔlawo ŋkume kuxi aɖeke manɔmee alo ŋukpe be woagbɔdzɔ. Gake eyɔ eƒe gbedasia me eye wòkɔ eƒe asiwo ɖe dzi, abe ɖe wòdi be yeaɖe dzi ɖi ene. Eʋli eɖokui ta kple dzidzɔ, elabena Fia Agrippa II nya nu tso Yudatɔwo ƒe nutoa me tɔwo ƒe nyabiasewo ƒe sesẽme kple woƒe goglome ŋu vie, ekema, Paulo di be Fia la nanya kuxi sia.
Paulo medze eƒe tsitretsiɖeŋua gɔme to gɔmeɖosewo kple nyabiasewo kple susuwo gbɔgblɔ me o, gake eɖe eƒe agbenɔnɔ ƒe ŋutinya fia le eƒe nyaselawo ŋkume. Le nyateƒe me la, Nyagblɔɖila la nye nu ŋutɔŋutɔ eye wònye gbɔgbɔmenuwo, eƒo asa na nukpɔsusu siwo me susu mele o eye wòkoa nu le ameflunyawo me, eye wòkpɔ eɖokui le Mawu ƒe nudede amegbetɔ ƒe ŋutinya me ŋu.
Yudatɔ siwo di be yewoanya nu siwo sɔ pɛpɛpɛ tso Paulo ƒe tsãgbenɔnɔ ŋu la kpɔe dze sii be Farisitɔ sesẽe wònye, eye metsɔ ɣeyiɣi geɖe ɖe xexemenunya me nyabiasewo ŋu be yealé se la me ɖe asi o, ke boŋ elɔ̃ Mawu kple Eƒe ŋusẽ blibo, eƒe lɔlɔ̃nu, eƒe gbɔgbɔ, eƒe luʋɔ kple eƒe ŋutilã. Ŋutikɔkɔe ame kɔkɔe lae nye eƒe tamebubu ƒe taɖodzinu, eye se la dzi kpɔkpɔ dze nɛ abe mɔ ɖeka kolia si kplɔa ame yia Mawu gbɔ ene. Tsɔ kpe ɖe mawusubɔsubɔ ƒe mɔmaɖemaɖeɖenuŋu sia ŋu la, Paulo nɔ lalam kple amewo katã tso sea me be Mawu ƒe ŋugbedodo siwo wowɔ na xɔse fofowo la va eme. Eteƒe madidi o, mɔkpɔkpɔ gã la ava eme eye Yesu ava kple eƒe dziɖuɣi kple eƒe ŋusẽ kpakple eƒe ŋutifafa na anyigba. Elabena Kristo ƒe mɔkpɔkpɔ nɔ tsitre ɖe nyadɔdrɔ̃a me.
Ðewohĩ le ɣeyiɣi sia me la, fia la medi be yeahe ɖe megbe o, abe ɖe wònye Paulo ene: menye mɔkpɔkpɔ tae nètsi tre ɖo le Kristo ƒe vava me o, ke boŋ ɖe wò nya si nègblɔ be yeva eye yeklã ɖe ati ŋu, eye woɖii hefɔe ɖe tsitre, be kple kuxi sesẽ sia ƒe nucleus la ta.
Paulo nya nusi fia la le tame bum eye hafi wòagblɔ be apostolo la ɖo eŋu nɛ be: Nukatae mèxɔ Mawu dzi se o, ete ŋu gbugbɔa ame kukuwo gaɖona? Wotu nyabiase si ku ɖe Kristo ŋu la ɖe yɔdo ƒuƒlu la dzi ɣesiaɣi, kple Ku ƒe Aƒetɔ ƒe aʋadziɖuɖu. Jonas ƒe dzesi la gakpɔtɔ nye nukikli alo gɔmeɖoanyi na sɔlemexɔa. Nukae wò ŋutɔ nèsusu? Èsusu be Yesu ƒe ŋutilã gblẽ le yɔdo me afisi nèxɔe se be amegbetɔ le agbe le ŋutikɔkɔe me, eye wòɖu dzi kple fofoa eye wòava kpuiea? Xɔse sia mele bɔbɔe o eye wòtsɔ Gbɔgbɔ Kɔkɔe la ƒe Numekɔkɔ kpe ɖe eŋu, eye wòtsina ɖe amesi xlẽa Mawu ƒe Nya la me ɣesiaɣi.
Do ŋgɔ la, Paulo lé fu lɛta sia eye wògbe le dziku me, susu si nye be Yesu si nye Nazaretetɔwo si woklã ɖe ati ŋu eye wodo vloe lae nye Kristo kple Mawu ƒe Vi la koŋ, Paulo bu nufiafia sia be enye busunyagbɔgblɔ, emegbe Sanhedrin la da asi ɖe edzi, eye wòdze yometiti le afisiafi ɖe Kristotɔwo ŋu. Ede Kristotɔwo gaxɔ me eye wòtsɔ eƒe asiwo do gaxɔwo ƒe ʋɔtruwo, eye wòtsɔ nyatoƒoetotowo ɖe ame kɔkɔe siwo yɔ fũ kple Gbɔgbɔ Kɔkɔe la ŋu kple nutoa me ʋɔnudrɔ̃ƒewo, eye wowu kukpowo gɔ̃ hã le wo dome. Eye le gbebiamewo me le Yerusalem kple Yuda ƒe ƒuƒoƒewo katã me la, ezi xɔsetɔwo dzi be woagbe woƒe xɔse eye woaɖi alakpa ɖaseɖiɖiwo be Yesu menye Kristo o eye be wogbe Eƒe mawunyenye. Ale Saul (Paul) va zu ame tsɛwo ƒe busunyagbɔgblɔ ƒe nya, elabena agbalẽnyala sia si le Torah la zi wo dzi tsi tre ɖe woƒe dzitsinya ƒe kpeɖodzi siwo nye be wogbe ɖeɖe le Yesu me ƒe kpeɖodziwo ŋu. Saul xɔ Sanhedrin ƒe ŋusẽ be wòayi kɔmamã sia si me afɔku le hã dzi le dutaduwo me be yeatsɔ aƒo ke ɖe to. Ena hehe be yeawɔ esia kple dzonɔameme kple fuléle kpakple aɖaʋawɔwɔ.
Emegbe, afisiae Yesu tsi tre ɖo ɖe ɖekakpui sia ŋkume, eye wòtsɔ eƒe kekeli si le keklẽm la ƒoe, eye mamlɛtɔa dze anyi tso eƒe sɔ dzi le anyigba. Kristo ƒe dzedzeme ƒe atsyɔ̃ɖoɖoa klẽna wu ɣe ƒe keklẽ eye wòklẽna wu dzikedzo. Emegbe wotɔ dzoe le eƒe dzime ke eye eƒe dzi ʋuʋu. Esi wòvɔ̃ ta la, esusu be Mawu ƒe fɔbubu va ye gbɔ kple xexeame katã zi ɖeka.
Luc Nyanyuigblɔla yɔ ŋutinya sia tso Kristo ƒe kpekpe si wowɔ kple Paulo si te ɖe Damasko ŋu zi etɔ̃ le eƒe agbalẽ me (Ta 9, 22 kple 26), ale be míese egɔme be dodokpɔ sia nye Apostoloawo ƒe Dɔwɔwɔwo ƒe Agbalẽa ƒe titina kple nya ɣaɣla, eye susu ŋutɔŋutɔ si le eƒe nyanyui la me.
Ŋutikɔkɔetɔ Aƒetɔ la metsrɔ̃ Saul eƒe ame kɔkɔewo wuwu le dzɔdzɔenyenye kple nyateƒea nu o, ke boŋ eɖee fiae le eƒe dɔmetɔtrɔ me, be, togbɔ be eƒe dzonɔameme zazɛ̃nyahela ɖe Mawu ŋu hã la, eyae nye Eƒe futɔ eye wòtsi tre ɖe Kristo ŋu. Vainly eti Kristotɔwo yome elabena wowɔ ɖeka kple woƒe Aƒetɔ tegbee. Paulo, le eƒe didi vevie be yeaxɔ ŋkɔ me la, susu be yewɔ ɖeka kple Mawu ne ewɔ funyafunya Kristotɔwo eye wòna wotsrɔ̃. Gake azɔ Yesu ɖee fiae be menye eyae wɔ ɖeka kple Mawu o ke boŋ xɔsetɔwoe. Ke hã Saul nye vɔ̃ɖinyenye ƒe kluvi si dzɔna tso fuléle, busunyagbɔgblɔ, amewuwu kple dzikudodo me.
Le ɣeyiɣi sia me la, dada ƒomevi ɖesiaɖe si le Paulo ŋu la gblẽ eye eƒe dzixɔse le eƒe dzɔdzɔenyenye ŋu le sea nu la kaka. Fuléle nɔ eŋu eye wòse le eɖokui me be ŋukpe le ye ŋu. Le ɣeyiɣi ma ke me la, ese le eɖokui me be yele ye ŋutɔ ye gɔme abe Aƒetɔ Ŋusẽtɔ si si ŋusẽ le la metsrɔ̃e o ene, ke boŋ be yelɔ̃e. Eƒo dzi ɖe eme be yeabiae kple kakaɖedzi blibo be yeanya yeƒe ŋkɔ kple yeƒe amenyenye, to kukuɖeɖe na sidzedze ƒe amenuveve me, eye esi wònɔ lalam be dziƒo naɖo ye ŋu la, enya le eɖokui me be yenye nuvlowɔla kple Mawu ƒe futɔ.
Yesu megbe numekula sia o, ke boŋ egblɔ gbe si me kɔ la nɛ, abe ɖe wògblɔ be: Nyee nye Yesu, gake èsusu be woklãm ɖe ati ŋu eye meku eye me gblẽ, ao, mele agbe, ŋutikɔkɔe, eye ame dahe la, èsusu be atitsoga lae nye nye tohehe, ao eye ao. Meku ɖe mia ta eye meto amegbetɔwo katã ƒe tohehe me. Nyee nye ame si sɔ, metsɔ nye agbe na mi siwo nye madzɔmadzɔnyenye, meɖi fɔ o, gake mietsrɔ̃. Trɔ dzime kaba eye nàtrɔ ava gbɔnye, trɔ wò susuwo, elabena afisiae mele agbe le eye nyee nye dzogoedzikpe la, alo ètu ɖokuiwò ɖo ɖe dzinye le afisi nyee agbã wò le.
Nɔvi lɔlɔ̃tɔ, ɖe nèkpɔ Kristo dze sii ŋutɔŋutɔa? Èkpɔe wòle agbe le ŋkuwòme agbagbea? Ðe nèna wò agbee keŋkeŋa? Ðe nènɔa agbe le ɖekawɔwɔ me kple Mawu ƒe Gbɔgbɔa? Mègaŋlɔ be be Kristo si ɖu dzi la le agbe eye wòle afima ɣesiaɣi kple teƒe o, etsɔa nusianu si xɔ eƒe aʋadziɖuɖua ƒe zɔzɔ dzi la kpena ɖe eŋu.
GBEDODOƉA: Aƒetɔ Yesu Kristo, èle agbe eye nènɔ anyi, èva mía gbɔ to wò nyanyui la dzi. Mègatsrɔ̃ mí le míaƒe vodadawo nu o, ke boŋ tsɔ wò lɔlɔ̃ mavɔ la ko mí. Ðe míaƒe nuvɔ̃wo ɖe go to wò kekeli dzi, eye nàwu míaƒe dzimesesẽ nu ale be míalɔ̃ wò susu ƒe nuheŋusẽ eye míele wò te keŋkeŋ eye míexɔ wò amenuveve eye wò hã ànɔ mía me. Va, Aƒetɔ Yesu, le nye dzi me, kple le amesiwo nye wò mɔkpɔkpɔwo ƒe dzi me. Meda akpe na mi elabena miele agbe eye miele menye. Amen.
NYABIASE:
- Nukatae míekpɔ Aƒetɔ Yesu kple Paulo ƒe gododo le Damasko ƒe mɔ dzi le Apostoloawo ƒe nuwɔnawo ƒe dzi me?