Waters of LifeBiblical Studies in Multiple Languages |
|
Home Bible Treasures Afrikaans |
This page in: -- Albanian -- Arabic -- Armenian -- Bengali -- Burmese -- Cebuano -- Chinese -- Dioula? -- English -- EWE -- Farsi? -- French -- Georgian -- Greek -- Hausa -- Hindi -- Igbo -- Indonesian -- Javanese -- Kiswahili -- Kyrgyz -- Malayalam -- Peul -- Portuguese -- Russian -- Serbian -- Somali -- Spanish -- Tamil -- Telugu -- Thai -- Turkish -- Twi -- Urdu -- Uyghur? -- Uzbek -- Vietnamese -- Wolof -- Yiddish -- Yoruba
Previous Lesson -- Next Lesson YOHANES - Kekeli La Klẽna Ɖe Viviti Me
Nusɔsrɔ̃ le Kristo ƒe Nyanyuigbalẽa me le YOHANES ƒe nya nu
AKPA 2 - Kekeli La Klẽna Ɖe Viti Me (Yohanes 5:1 - 11:54)
C - Yesu Ƒe Mɔzɔmɔ Mɔkpɔkpɔ Yi Yerusalem (Yohanes 7:1 - 11:54) Dzivi Kple Kekle Ƒe Makpa
2. Ŋutsu si wodzi ŋkuagbãtɔ la dada (Yohanes 9:1-41)
c) Yesu ɖe eɖokui fia be yenye Mawu ƒe Vi la na ame si woda gbe le (Yohanes 9:35–41)YOHANES 9:35-38 Kpukpui sia fa akɔ na ame. Esi Yesu se ŋutsu si woda gbe le la nyanyã ŋu nya la, edie eye wòkpɔe be mɔkpɔkpɔ bu ɖee vevie. Yesu le klalo be yeafa akɔ na xɔsetɔ ɖesiaɖe si klã tso ƒometɔwo kple xɔlɔ̃wo gbɔ le Kristo ta. Ne èkpɔ ɖokuiwò le nɔnɔme sia me la, míeka ɖe edzi na wò be Yesu ase wò yɔyɔwo eye wòava gbɔwò ŋutɔŋutɔ eye magblẽ wò ɖi o. Mègadi kpekpeɖeŋu tso ŋutsuwo gbɔ o, dzi aɖe le ƒowò. Tsɔ wò ŋku ɖo Yesu ɖeɖeko ŋu. Mɔkpɔkpɔ aɖeke mele asiwò le anyigba dzi alo dziƒo o negbe Eyama ko. Elɔ̃ wò. Emegbe Yesu bia nya vevi aɖe ɖekakpuia be: “Èxɔ Mawu ƒe Vi, si hã nye Amegbetɔvi la dzi sea?” Yesu nya be ŋutsu sia nya nya si tso Daniel gbɔ le Nubabla Xoxoa me (Daniel 7:13-14) si gblɔ be Amegbetɔvi lae nye xexeame ƒe ʋɔnudrɔ̃la kple Mawu ƒe Vi. Yesu bia nya siae be yeanya nenye be edi be yeatsɔ ye ɖokui ana Mawu Vi la ƒe gãnyenye fifia kple tegbee. Ðekakpuia se le eɖokui me kpɔ be Yesu menye ame tsɛ o eye wòƒo nu nɛ to yɔyɔ me be: “Aƒetɔ”. Edi be yeanya nu geɖe tso Mawu Vi la ŋu ale be yemade ta agu na ame dzro aɖe ko o – si anye trɔ̃subɔsubɔ. Le esia megbe la, Yesu ɖo eŋu ŋutikɔkɔetɔe be: “Èkpɔe le xɔse me xoxo, hafi nèkpɔe le ŋutilã me la, nyee nye ema; Mawu ƒe Vi la le nu ƒom na mi.” Megahiã be ɖekakpui sia nalala hafi agblẽ eɖokui ɖi na Yesu o. Ebɔbɔ ɖe eŋkume abe ɖe wòle gbɔgblɔm ene be: “Aƒetɔ, tɔwòe menye, wòe nye fia, nye aƒetɔ kple nye Aƒetɔ. Wòe nye Lɔlɔ̃ si zu ŋutilã, mebɔbɔa ɖokuinye na wò lɔlɔ̃nu faa, nyee nye wò kluvi tso egbe dzi.” Nɔviŋutsu, ɖe nède dzesi Yesu, Mawu ƒe Vi, le amegbetɔ ƒe nɔnɔme mea? Ðe nèdo ƒome kplii abe xɔsetɔ enea? Ðe nède ta agu nɛ abe dɔla enea? YOHANES 9:39-41 Esi ɖekakpuia bɔbɔ ɖe Yesu ŋkume la, womexe mɔ nɛ o, elabena Yesu dze na bubu ɖesiaɖe. Gake Yesu gblɔ be yeƒe vava ahe ʋɔnudɔdrɔ̃ vɛ na dadalawo kple mawuvɔ̃la siwo susu be woxlɔ̃ nu yewo gake womenya naneke tso nyateƒea ŋu o. Ŋkuagbãtɔ la kple nuvɔ̃wɔlawo kpɔ esia dze sii eye wotrɔ dzime, eye wokɔ nuvɔ̃wɔlawo ŋu. Yesu medrɔ̃ ʋɔnu amesiwo metrɔ dzime o; wobu fɔ wo ɖokui to gbegbe eƒe ɖeɖekpɔkpɔ me. Woxɔ kekeli aɖe va yi to nyagblɔɖilawo kple Biblia me kpeɖodziwo dzi. Gake ne woɖoe koŋ tsi tre ɖe Yesu ƒe nufiafia ŋu la, ke numekɔkɔ susɔe si li la abu na wo. Woazu ŋkuagbãtɔwo, ame sesẽwo, dzimesesẽtɔwo kple amewulawo. Kristo ƒe vava kple eƒe gbeƒãɖeɖe me tsonu eve le eme: ɖeɖekpɔkpɔ alo fiƒode, yayra alo fiƒode. Nukae do tso eme le wò dzi me? Farisitɔ siwo se le wo ɖokui me be Yesu ƒe nyawo le taɖodzinu ɖom na yewo hã nɔ Kristo ƒe toɖolawo dome. Wobia be, “Ŋkuagbãtɔwoe míenyea?” Yesu klo nu le woƒe alakpanuwɔwɔ dzi esi wògblɔ be: “Ne miebu mia ɖokui ŋkuagbãtɔwo, eye miexa nu le miaƒe gbɔgbɔme nɔnɔmea ta la, anye ne miatrɔ dzime tso miaƒe nuvɔ̃wo me le Yohanes Amenyrɔɖetsimela ŋkume, eye miagblẽ miaƒe nuvɔ̃wo ɖi; ekema anye ne èxɔ tsɔtsɔke kple yayra. Gake mieblea mia ɖokuiwo, eye miegblɔna be yewosea nu sia nu gɔme, eye mietsɔa mia ɖokui bum ame dzɔdzɔewo. Gake ètsɔa adegbeƒoƒo sia tɔgbe ɖoa kpe wò ŋkumaʋumaʋu kple sesẽme dzi. Màkpɔ kekeli ƒe keklẽ ɖeka pɛ hã tso xexeame ƒe kekeli me o. » GBEDODOƉA: Aƒetɔ Yesu, wòe nye Mawu ƒe Vi le amegbetɔ ƒe nɔnɔme me. Míedea ta agu na wò eye míebɔbɔa mía ɖokui na wò fifia kple tegbee. Míaƒe ŋusẽ kple míaƒe adzɔnuwo le asiwò. Míele kuku ɖem na mi be miatsɔe ake míaƒe dziwo ahakɔ wo ŋu, ale be nu vɔ̃ aɖeke, aleke kee wòɖale sue o, nagaɖe mí ɖa tso mia gbɔ o. BIABIA:
|